Fenyőfa díszítése

Soósné Balassa Eszter

Soósné Balassa Eszter: Fenyőfa díszítése című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Múzsák Könyvtára

Sötétedni kezdett kint,
bent kigyúltak a fények.
A fenyő illata átjárja a házat.
Felkötöztük a szaloncukrot.

Elővettem a régi dobozt,
benne az a pár darab dísz,
ami fánkat díszítette, amikor
gyerekeink kicsik voltak.

Ahogy a fára raktam sorba,
eszembe jutottak az évek,
amikor a fiunk azt mondta:
„apuka, pont kint voltál,
amikor csengetett a Jézuska.”

Elmosolyodtam, hitte a csodát,
hisz kicsi gyermek volt akkor.
Aki csengetett, az apukája volt.
De szépek voltak azok az évek.

Nézem az aprócska fánkat,
nekünk már ez is elég.
Boldoggá tesz, hogy tudom,
jó példát mutattunk nekik.

Látom, ahogy családjukkal
szeretetben ünnepelnek.
Átadva mindazt a jót és szépet,
amit mi próbáltunk adni szívvel.

Feltettem az angyalszárnyakat,
azokra gondolok, akik már a
Csillagúton járva angyalként,
itt lent ránk ők is vigyáznak.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!