Szerelemkincs

Ne kérd számon a szerelmet,
Az vagy van, vagy nincs.
Mint álnok kígyó tekerget,
Egyben lenyel, felfal, volt, nincs.

Kezedben fogod, s kezdetben
Tudod jól, földöntúli kincs.
Szikrája oltogat, terelget,
A Földön az érzésnek párja nincs.

Aztán elmúlik, meggyötör,
Halála mély üregbe szánt,
A kietlen földeken nem terem többé,
Hiánya legmélyebb kútba ránt.

És mégis keresed, megleled, elenged.
Lincsel, majd lehull a bilincs,
De örökre fogva tart, szemfényvesztő,
Egy érzés-kincs él benned, ami nincs.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.