Az már matt

A sakktábla előtt állok.
Fekete és fehér mezők
váltják egymást –
ahogy a nap és az árnyék az életben.

A figurák hallgatnak,
mégis tudnak mindent.
A gyalog türelemre int,
a király felelősségre,
a vezér bátorságra tanít.

Itt minden lépés súlyt kap.
A kéz megáll egy pillanatra,
mert az út előre halad,
és minden döntés
alakot ölt a táblán.

A sakk figyelni tanít.
Arra, hogy az erő
csendben rendeződik.
Arra, hogy az idő
társul mellénk.

A tábla mentor.
Szavak nélkül vezet.
Aki tanul,
önmagához közelebb lép.

Amikor a figura elindul,
az ember is mozdul vele,
belül.

Az már matt.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.