Csipkét szőtt hópelyhek

Hatalmas pelyhekben hull a hó,
hajamba csillagkoszorút fon.
Csipkét szőnek, szép mintásat,
kapucnimra menyasszonyi fátylat.

Olyan, mint egy fénylő végtelen álom,
ahogy a havon lassan végigsétálok.
A lámpafényben ezüstösen csillámlik,
az ablakon a jég lassan virágzik.

A megfagyott cseppek, mint a gyöngyök,
csipkében és fátyolban gyönyörködök.
Csipkét sző az éjszakába a fehérség,
ilyen tél gyermekkoromban volt réges-rég.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.