Két ünnep között

Forrás: Múzsák Könyvtára

Elcsendesedett a világ, vége az ünnepnek,
a nyugalom fátylát szövi ránk a csend.
Szeretettel gondolunk a karácsony estre,
számot vetünk magunkban az elmúlt évre.

Peregnek előttünk napok, hetek, melyek
oly sokszor adtak, örömet, bút, gondot.
Majd mosoly ül arcunkra, hisz mindet
magunk mögött hagytuk, megoldottuk.

Csend van a szobában, csend a lélekben.
Elcsendesedett a világ, új tervek, feladatok,
amik várnak majd ránk, de addig pihenünk,
magunkra húzva a nyugalom bársonyát.

Nézem a szálló hópihéket, ahogy elfedik,
betakarják az ünnepet az elmúlt évünket.
A kandallóban fénytáncot jár a tűz lángja,
lelkem elmerülve megpihen templomában.

A halvány nap fénye bevilágítja a lakást.
Arcomat a Fény felé fordítva, Istenben és
magamban bízva hagyom múlni az időt,
ami oly békés és a csend lágyan betakar.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.