Szilveszteri pezsgő
Gyólay Karolina
A szilveszteri pezsgő,
csendben áll az asztalon,
arany buborékos ruhában,
várva az éjfélt a porondon.
Nem csupán buborékok,
többet rejt, sokkal többet.
A múló év lenyomatát,
minden egyes pillanatát.
Őrzi az őszinte mosolyokat,
a koccintások eddigi emlékét,
a csendben elhangzott,
s el nem hangzott ígéretekét.
Önfeledt arcokat felfed,
akik körülötte ott állnak,
kezükben pezsegő pohárral,
dugó durran, időt megállítva.
Mielőtt az új év ránk köszönt,
visszanézünk óévre egy pillantásra,
a pezsgős üvegben tükröződik
az öröm, a hiány kavalkádja.
csendben áll az asztalon,
arany buborékos ruhában,
várva az éjfélt a porondon.
Nem csupán buborékok,
többet rejt, sokkal többet.
A múló év lenyomatát,
minden egyes pillanatát.
Őrzi az őszinte mosolyokat,
a koccintások eddigi emlékét,
a csendben elhangzott,
s el nem hangzott ígéretekét.
Önfeledt arcokat felfed,
akik körülötte ott állnak,
kezükben pezsegő pohárral,
dugó durran, időt megállítva.
Mielőtt az új év ránk köszönt,
visszanézünk óévre egy pillantásra,
a pezsgős üvegben tükröződik
az öröm, a hiány kavalkádja.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!