Májusi Ámor

szlip964

Meleg a májusi zápor,
ma víg vagyok, bátor.
Nem kell nekem sátor,
én nem félek a sártól.

Megjelenhet bárhol
a nyilaival az Ámor.
Eltűnik, mint kámfor,
előbukkan párszor.

Ma útra kel a vándor,
akit ma senki se gátol.
Vele senki se számol,
felbukkanhat bárhol.

Hol itten, hol máshol,
hol pediglen máskor.
A szívem lelke táncol,
tombol benne mámor.

Ne felejtsd el – mától!
Megjelenhet százszor,
mint a koldus, jámbor,
szenvedélyes máskor.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!