Szerelmem örökre

Soósné Balassa Eszter

Forrás: Múzsák Könyvtára

Már őszülő halántékod mutatja,
az idő felettünk is tovarohant.
Mi most is kéz a kézben járunk,
együtt sétálunk a végtelenbe.

Már nem akarjuk megváltani
a világ minden gondját, baját.
Csak együtt, szeretetben élni,
ezt lükteti szívünk dobbanása.

Fekete hajad lassan hófehér lett,
kezed is néha megremeg már.
De szívedben a szeretet ott él,
szívemet átölelve megpihen.

Mikor rám néz az a szép barna,
most is csillogó szempár.
Minden emléket benne látok,
visszavisz a múltba csillogása.

Elszálltak felettünk is az évek,
de szívünkben ott van a láng.
Szeretlek, szívem érted dobban,
szemem utolsó pillantásáig.

Tedd kezembe fáradt kezedet,
én vigyázom minden léptedet.
Szeretetben sétálunk mi ketten,
csillagporos utunk a végállomás.