Szárnya szegett

Pici fióka elfáradva az életben,
mikor vihar tépázza meg őt éppen.
Keresve a helyét, de igazán nem leli,
pici fióka a hangját keresi.

Túl nőtte már a biztonságos fészket,
ideje lenne már repülni az égen.
Felülni a könnyed szél hátára, szállni,
a végtelenbe és a messzeségben járni.

Pici fióka szárnya szegett, úgy érzi,
nincs ereje önállóan az égen repülni.
Keselyük őt megtépték, megmarták,
szárnya szegett lett pici fiókánk.

Elhamvadt bánatában, felemésztette tűz,
főnixé válva a változás mindent elűz.
Szárnya szegett pici fióka erősebb, mint hitte,
útját árnyékként már egy keselyű sem kísérte.

Útja a csillagokig felért, szárnyai még bírták,
több ezer fényévnyire a bolygók is hívták.
Főnixé lett a szárnya szegett, megtépázott madár,
tűzből és hamuból éledve, felégett körülötte a világ.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.