Kalitka

Kijutottam a kalitkából, amibe évek óta be voltam zárva.
El sem hiszem, végre szabad vagyok. Amint kijutottam innen, elmegyek jó messzire. Gondoltam én kis naivan. Akkor még nem tudtam mi vár rám. Ő viszont jött utánam. Sajnos vissza akart kapni. Az ő arany madárkáját, akit mindenki akart. Mutogatni újra meg újra mindenkinek, hogy én csak az övé vagyok.
De nem, többé nem megyek vissza. Valahogy el kell tűnnöm előle. El kell bújnom, meg kell tennem. Nem bírom tovább nézni a kacér vigyort az arcán. Nem, emlékezni sem akarok rá.
Kitárom szárnyam, és megpróbálok elrepülni, de a lánc nem enged. A lánc a bokámon, visszahúz a sötét verembe...