Átadás

Volt bennem sok némaság,
Mikor a csend beszélt helyettem.
De a hiány is tud irányt mutatni,
S a sötétből is nőhet ragyogás.

Nem tanított meg senki szeretni,
Se szelíd szó nem volt, mi hazakísér.
Mégis megtaláltam hogyan kell adni,
Hogyan teremtek szívből otthont és rendet.

Mostmár könnyű nekik odaadnom mindazt,
Amit akkoriban magam sem ismertem.
Az ölelésükben tanulok új nyelvet,
Melyet melegség ír minden reggel.

A gyermekeinkben új történet indul,
Nem viszik tovább a régi terheket.
Nálunk már nem a hiány a tanító,
Hanem a nyugalom, amely körülvesz.

Jó átadni azt, amit nem kaptam meg,
Jó látni, náluk más a történet.
Ők a bizonyítékom, lehet tovább lépni,
És velük lett a szívem a helyén végre.

Hozzászólások (1 darab)