Napforduló
Brettnerné Ónadi Krisztina
Már csak egy nap, és fordul a Nap,
és lesz majd világos, egyre világosabb.
Azt sem bánom, hogy még csak megyünk a télbe,
ha újra indulunk végre a fénybe.
Bizony nem bánom, hogy megyünk a télbe,
még csak befelé, a közepébe,
hogy lesz még köd is, borítva tájat fehérbe,
s talán áll majd hóember is a hóesésbe'.
Lesz még hideg is, jajj, de fázom.
Lesz még eső is bőrig ázom...
Ha közben egyre korábbi hajnal hasad,
és egyre később bukik a Nap...
Ha közben lesz világos, egyre világosabb.
és lesz majd világos, egyre világosabb.
Azt sem bánom, hogy még csak megyünk a télbe,
ha újra indulunk végre a fénybe.
Bizony nem bánom, hogy megyünk a télbe,
még csak befelé, a közepébe,
hogy lesz még köd is, borítva tájat fehérbe,
s talán áll majd hóember is a hóesésbe'.
Lesz még hideg is, jajj, de fázom.
Lesz még eső is bőrig ázom...
Ha közben egyre korábbi hajnal hasad,
és egyre később bukik a Nap...
Ha közben lesz világos, egyre világosabb.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!