Magányos...

Brettnerné Ónadi Krisztina

Brettnerné Ónadi Krisztina: Magányos... című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Lehetsz magányos egyedül,
De lehetsz magányos társaságban...

Húzhat a társas magány ragadós sárba,
De lehetsz akár magadnak jó társasága.

Persze ha nem vagy jóban magaddal,
Az úgy nehéz eset...
Akkor jobb, ha mindig más társaságát keresed.
Akkor jobb, ha folyton zajt csapsz magad körül,
Annak az a fránya magány csak nem örül.
Akkor jobb, ha folyton csacsogsz, fecsegsz,
Hogy figyeljenek rád az emberek.

Persze... az ember társas lény, többségében nem remete...
Fontos a család, a barátok szeretete...
Fontos az együtt töltött idő, beszélgetés, ölelés...
Jusson is belőle mindenkinek éppen elég...

De az egyedüllét egyébként nem jelent magányt,
Ha ott vagy saját támaszod gyanánt.
Csended, értékes csend lehet,
És ugye tudod, hogy magadat is szeretheted?

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!