Artemisz farkasa

Őzbarna szemű,
karcsú, modell alkatú,
kecses lábú lény,
vasbarna bundáján
a nap aranyfénye sárgáll.

Szemében lángol
az Úristen áldása.
Orra kéz felé szaglászik,
hosszú farkát
u vonalban csóválja.

Körbe forogva ugrál,
mancsát rám teszi
a kedves vadász.
Így vadász le engem, mert
nem csak elejtett vadra:
hanem az élő,
szelíd szeretetre is,
melyet egyúttal
adni is kész bármikor.
Artemisz farkasáé
a legtisztább,
legodaadóbb szeretet,
amely magához szólít
és az által hogy ad, kap is.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.