A verseim titka

szlip964

Az igazság engem mindig fojtogat,
a törvény szigora szorítja torkomat.
Nem írhatom le nyíltan a dolgokat,
így egy versnek álcáztam a sorokat.

Elrejtőzött versemben a gondolat,
ne csináljak magamnak gondokat.
Megtévesztő és ravasz a fondorlat,
a stílusa megpecsételi a sorsomat.

Alattomos a vers, mint egy dolgozat,
semmit mondón titokban mondogat.
Így közvetíthetem az aljas titkokat,
világ elé tárhatom általa a sorsokat.

Kitartóan folytatom harcomat,
magasra emeltem a kardomat.
Világ elől elrejtve az arcomat,
így született meg ez a karcolat.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!