Estélyi vágy

A cipő sarka halkan ígér az éjnek,
a ruha fénye titkokat őriz még.
Ez az este talán sosem történt meg,
vagy már rég elmúlt – bennem él.

Képzeletben tükrök között lépek,
szemekben kérdés, válasz, csodálat.
Nem a csillár ragyogása vonz igazán,
hanem hogy végre önmagamra találjak.

Kivel mennék? Azzal, aki lát,
nem csak néz – és nem siet tovább.
Ez az elegancia nem külsőség csupán:
belső csend, amikor tudom, ki vagyok már.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.