NÉHÁNY BALUL SIKERÜLT ELSŐ RANDEVÚ
Garami Nelli
1. SZILÁRD története
Regisztráltam egy társkereső oldalon. Hosszas keresgélés után megtaláltam álmaim hölgyét (legalábbis fényképen): egy fiatal, csinos, szőke hölgyet, aki annyira megtetszett, hogy azonnal írtam neki. Két héttel később volt az első randevúnk. Egy – nagyon jó konyhájáról ismert – étteremben találkoztunk. Ott jött aztán a kijózanodás...! Ugyanis a hölgy, aki velem szemben ült, egyáltalán nem hasonlított a fotón lévőre. A haja barna volt és rövid (a fotón a hölgynek hosszú, szőke haja volt). Sőt, mi több, az arcát is retusálták a fotón. Mérges voltam, naná, hogyne lettem volna mérges! A vacsora elfogyasztása után jött a borsos számla: magától értetődik, hogy kifizettem. Az est fénypontja az volt, amikor a hölgy felállt az asztaltól, és „bűbájos” mosolyával csak ennyit mondott:
– Na, ma megint finomat ettem! – és kivonult az étteremből.
Az egyik pincértől aztán megtudtam, hogy Angéla (így hívják a hölgyet) rendszeresen látogatja az éttermet, általában hetente kétszer. Az már csak természetes, hogy mindig más férfi hívja meg ebédre vagy vacsorára...
2. BEA története
Egy szülinapi bulin ismerkedtem meg Péterrel. Szimpatikusnak találtam, pár perces beszélgetés után úgy éreztem, mintha évek óta ismernénk egymást. Igazi gavallér volt. Már akkor úgy éreztem, megtaláltam azt a férfit, akiről mindig is álmodtam. Hasonlóan érezhetett ő is, hiszen már másnap látni akart. Megbeszéltük, hogy egy kis hangulatos kávézóban találkozunk. Egész nap másra sem tudtam gondolni, csak Péterre. Elérkezett az este, bementünk a kávézóba, leültünk. Nemsokára jött a csinos pincérnő. Ahogy az asztalunkhoz ért, fura csillogást vettem észre Péter szemében. Amikor rákérdeztem a dologra, kiderült, hogy a pincérnő a volt élettársa, aki három héttel ezelőtt szakított vele. (Micsoda...??? Három hete...?) Azonnal ott akartam hagyni azt a helyet, mondtam Péternek, hogy menjünk máshová. Ő azonban arra kért, maradjak, hiszen már nem érdekli a volt barátnője. Hagytam magam rábeszélni. Jól tettem, nagyon szép este volt. Mindaddig, amíg a pincérnő ki nem hozta nekünk a desszertet. Akkor ugyanis az én drága Péterem térdre vetette magát az exbarátnője előtt, és sírva könyörgött neki, hogy fogadja őt vissza. Abban a pillanatban úgy éreztem, ez csak egy rossz álom lehet. Ilyen nincs, ez nem lehet igaz!
Hogy hogyan végződött a dolog, hogyan reagált a volt barátnő, nem tudom. Nem tudom, mert villámgyorsan kirohantam a kávézóból...
3. MÁRTON története
Egyszer egy barátom „közvetített” nekem egy randit. Amikor megláttam a lányt, egész testemben remegni kezdtem, annyira lenyűgözött a csodaszép hölgy látványa... Életem legtökéletesebb nője állt előttem. Bemutatkoztunk egymásnak, és bementünk egy közeli bárba. Leültünk az asztalhoz. Ott viszont egész idő alatt alig szólt hozzám. Ehelyett megállás nélkül írta az üzeneteket a barátnőinek. Kérdéseimre rövid, kurta válaszokat kaptam. Kezdtem ideges lenni. Egy idő után meguntam a dolgot, és megmondtam neki, hogy a viselkedése nem mondható udvariasnak, én egy szép estét képzeltem el magamnak... Válaszra sem méltatott, felpattant az asztaltól, és szó nélkül elviharzott...
Regisztráltam egy társkereső oldalon. Hosszas keresgélés után megtaláltam álmaim hölgyét (legalábbis fényképen): egy fiatal, csinos, szőke hölgyet, aki annyira megtetszett, hogy azonnal írtam neki. Két héttel később volt az első randevúnk. Egy – nagyon jó konyhájáról ismert – étteremben találkoztunk. Ott jött aztán a kijózanodás...! Ugyanis a hölgy, aki velem szemben ült, egyáltalán nem hasonlított a fotón lévőre. A haja barna volt és rövid (a fotón a hölgynek hosszú, szőke haja volt). Sőt, mi több, az arcát is retusálták a fotón. Mérges voltam, naná, hogyne lettem volna mérges! A vacsora elfogyasztása után jött a borsos számla: magától értetődik, hogy kifizettem. Az est fénypontja az volt, amikor a hölgy felállt az asztaltól, és „bűbájos” mosolyával csak ennyit mondott:
– Na, ma megint finomat ettem! – és kivonult az étteremből.
Az egyik pincértől aztán megtudtam, hogy Angéla (így hívják a hölgyet) rendszeresen látogatja az éttermet, általában hetente kétszer. Az már csak természetes, hogy mindig más férfi hívja meg ebédre vagy vacsorára...
2. BEA története
Egy szülinapi bulin ismerkedtem meg Péterrel. Szimpatikusnak találtam, pár perces beszélgetés után úgy éreztem, mintha évek óta ismernénk egymást. Igazi gavallér volt. Már akkor úgy éreztem, megtaláltam azt a férfit, akiről mindig is álmodtam. Hasonlóan érezhetett ő is, hiszen már másnap látni akart. Megbeszéltük, hogy egy kis hangulatos kávézóban találkozunk. Egész nap másra sem tudtam gondolni, csak Péterre. Elérkezett az este, bementünk a kávézóba, leültünk. Nemsokára jött a csinos pincérnő. Ahogy az asztalunkhoz ért, fura csillogást vettem észre Péter szemében. Amikor rákérdeztem a dologra, kiderült, hogy a pincérnő a volt élettársa, aki három héttel ezelőtt szakított vele. (Micsoda...??? Három hete...?) Azonnal ott akartam hagyni azt a helyet, mondtam Péternek, hogy menjünk máshová. Ő azonban arra kért, maradjak, hiszen már nem érdekli a volt barátnője. Hagytam magam rábeszélni. Jól tettem, nagyon szép este volt. Mindaddig, amíg a pincérnő ki nem hozta nekünk a desszertet. Akkor ugyanis az én drága Péterem térdre vetette magát az exbarátnője előtt, és sírva könyörgött neki, hogy fogadja őt vissza. Abban a pillanatban úgy éreztem, ez csak egy rossz álom lehet. Ilyen nincs, ez nem lehet igaz!
Hogy hogyan végződött a dolog, hogyan reagált a volt barátnő, nem tudom. Nem tudom, mert villámgyorsan kirohantam a kávézóból...
3. MÁRTON története
Egyszer egy barátom „közvetített” nekem egy randit. Amikor megláttam a lányt, egész testemben remegni kezdtem, annyira lenyűgözött a csodaszép hölgy látványa... Életem legtökéletesebb nője állt előttem. Bemutatkoztunk egymásnak, és bementünk egy közeli bárba. Leültünk az asztalhoz. Ott viszont egész idő alatt alig szólt hozzám. Ehelyett megállás nélkül írta az üzeneteket a barátnőinek. Kérdéseimre rövid, kurta válaszokat kaptam. Kezdtem ideges lenni. Egy idő után meguntam a dolgot, és megmondtam neki, hogy a viselkedése nem mondható udvariasnak, én egy szép estét képzeltem el magamnak... Válaszra sem méltatott, felpattant az asztaltól, és szó nélkül elviharzott...
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a novellához!