ÁFONYALEKVÁR

A nyolcvanegy éves néni már két éve demenciában szenvedett. Teri anyó - mert így hívta mindenki- régebben kijárt a piacra, ahol a saját maga által termelt gyümölcsöt, zöldséget árulta. Ezzel egészítette ki kicsike nyugdíját. Szombatonként hajnalban kelt, kis kordéján kitolta az árut a piacra. Általában üres kocsival tért haza, mindent eladott. Aztán egyre gyakrabban fordult elő, hogy nem talált haza. Vagy ha haza is talált, nem találta a kulcsait. Ha meg megvoltak a kulcsok, nem tudott bejutni a házba, mert nem tudta kizárni a kiskaput. Később egyéb tünetek is jelentkeztek Teri anyónál: nem engedte be a postást, mert azt hitte, ki akarja őt rabolni. Gyakran eldugta a pénzét, de nem emlékezett rá, hogy hova. A lányának, aki a szomszédos városban lakott, egyre gyakrabban kellett meglátogatnia az anyját hasonló problémák miatt. Mindez rendben is volna, de Teri anyó éjjel kettőkor is felhívta Ildikót, hogy jöjjön gyorsan, mert a kapunál tolvajok állnak és be akarnak törni hozzá. Hiába nyugtatgatta a lány az anyját, mondván, biztosan csak álmodta az egészet. Az idős asszony azonban addig jajveszékelt, míg Ildikó jobbnak látta, ha azonnal autóba ül és megnyugtatja az anyját... Nyáron történt a következő eset. A néni áfonyalekvárjának híre az egész környéket bejárta. Messze földön nem készít olyan finom, ízletes áfonyalekvárt senki.
Teri anyó most is előkészített mindent: egy kiló áfonyát, fél kiló cukrot, hat darab negyedliteres befőttes üveget. Az áfonyát megmosta, rászórta a fél kiló cukrot, majd berakta az egészet a hűtőbe. Másnap reggel a masszát felöntötte vízzel és felrakta „főni". Amikor kellőképpen sűrűnek látta, teletöltötte az üvegeket, majd száraz dunsztba tette őket. Két üveget kint is hagyott, a többit berakta a spájzba. Másnap délután megérkezett Ildikó. Teri anyó odaadta neki a két üveg áfonyalekvárt. Ildikónak azonban valahogy nem tetszett a lekvár állaga. Túl hígnak találta. Ki is nyitotta az egyik üveget és belekóstolt a lekvárba. Azonnal ki is köpte. A "lekvár" iszonyatosan sós volt.
Teri anyó cukor helyett sót tett bele...