Quasso - 21 gramm

Quasso – 21 gramm
A lélek súlya — alig több egy sóhajnál. Huszonegy gramm, amit a test elveszít a halál pillanatában. Ennyi távozik — és mégis mindent visz. Ez kettősség bizonyítja, hogy két világ létezik: az anyagé, és az éteré. Odaát minden tovább él — a gondolataink, az érzéseink, és minden tett, amit jól vagy rosszul tettünk. De mit viszünk magunkkal? Mindent. És semmit.
A Léthe folyóját említik — csak a mítosz meséli, hogy ha belépsz, elfelejtesz mindent. Állítólag. De a tudatalatti hűségesen őriz mindent, mint egy mélyre rejtett barlang, ahová sem törlésgomb, sem feledés nem férkőzhet. Az emlékek nem múlnak el, csak hangtalanul léteznek.
Néha a szellemvilág rései kinyílnak — néhány pillanatot látni engednek. Suttogások az álmok nyelvén, megérzések, prófétikus töredékek, amiket nem tudunk megfejteni, és reggelre már csak egy elillanó sóhaj marad belőlük. Ha túl sok fájdalom halmozódott össze, akkor köszönd meg a hallhatatlan isteneknek hogy így van.
Miért pont ennyi a lélek súlya? Miért nem több? Hiszen milliónyi érzés, megannyi gondolat, ezernyi tett árama lakozik ebben a parányi lángban. És még sincs ennél nagyobb súlya – a kozmosz számítógépe pontosan kiszámolta az arányokat.
Visszatér — de hová? Zuhanás a semmibe? Testetlen árnyként nincsenek már korlátok, sem idő, sem tér. Egy másik dimenzió törvényei szerint folytatódik tovább a létezés. Az emberi szemnek itt már nincs keresnivalója, ezért ne keresd az árnyakat.
Találkozunk?
Ha rám ismersz, ne menj el mellettem szó nélkül. A matéria reszket, ha egy lélek érintéséhez túl közel kerül. Fázunk, didergünk, a félelem átjár — csontig hatoló rezgés. Shakespeare zseniálisan leírja a Hamletben, hogy mit vált ki az élőkből a szellem közelsége.
Nem érinthetjük egymást. A kinyújtott kéz semmit nem talál. A lélek csak a lélekhez tud szólni. Egy érintés — egy apró rezzenés a bőrön, egy fuvallat, ahogy a függöny megmozdul magától. Néha egy illat ami emlékeztet rá.
Üzenet ami — nem ok nélküli, hisz semmi nincs okozat nélkül.
A kozmosz törvényei megváltozhatatlanok. Nem évülnek el, nem változnak. Az ősrobbanás pillanatában elindul az emberi dráma, hogy majd évmillliók múlva ott álljon a világszínpadon.
Ne akard megváltoztatni, amit nem lehet.
Tanuld meg inkább érteni. Tanuld meg érezni — az örök változás szimbólumait. Simulj bele a létezés szövetébe. Hagyd hogy átjárjon az ismerős érzés. Hazajöttem.