Ideje felébredni
Gyólay Karolina
Elég a kudarc, elég a harc,
elég az ármány, hazug álarc,
elég az árulásból,
mely lelkedet szaggatja.
Elég a nem egyenes szóból,
elég az igazság elrejtéséből,
a hűtlen hátba szúrásból,
hamis mosolyok mögötti rontásból.
Nem kértem soha semmit,
csak adtam, ha nem is volt mit enni,
tiszta szívem és időm,
hogy másnak nyugalma legyen.
De egyszer fel kell ébredni,
ki elárult, akiért megtettél bármit,
megbocsátani, nem magadat őrlelni,
Istenre bízni, így igazságot tenni.
A harag nem az én takaróm,
nem hazugságok általi szőttes,
becsületességem és tiszta lelkem,
nem mérgezem többé romlottság ízével.
Rábízom a Mindenhatóra a sorsát,
mindenkinek a megérdemelt ítéletet ossza.
elég az ármány, hazug álarc,
elég az árulásból,
mely lelkedet szaggatja.
Elég a nem egyenes szóból,
elég az igazság elrejtéséből,
a hűtlen hátba szúrásból,
hamis mosolyok mögötti rontásból.
Nem kértem soha semmit,
csak adtam, ha nem is volt mit enni,
tiszta szívem és időm,
hogy másnak nyugalma legyen.
De egyszer fel kell ébredni,
ki elárult, akiért megtettél bármit,
megbocsátani, nem magadat őrlelni,
Istenre bízni, így igazságot tenni.
A harag nem az én takaróm,
nem hazugságok általi szőttes,
becsületességem és tiszta lelkem,
nem mérgezem többé romlottság ízével.
Rábízom a Mindenhatóra a sorsát,
mindenkinek a megérdemelt ítéletet ossza.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!