Adventi lángok útján
Emi - Shinykiui
Advent halkan lép be, mint hajnal előtti pirkadat,
ahogy a hideg ablakon át beszivárog a remény.
A gyertyák fénye még csak pislog, de már tudjuk:
valami régi, valami biztos úton van felénk.
A készülődés lassú ritmusa megtölti a teret,
mintha az idő is megállna egy lélegzetre.
Rend, illat, csend – mind azt üzeni,
a lélek is akarja a maga ünnepi csendjét.
S mikor a negyedik láng is felgyúl a sötétben,
már érezzük a közelgő beteljesülést.
Advent nem siet – tanít, kísér, vezet –,
hogy végül tiszta szívvel találkozzunk a fény születésénél.
ahogy a hideg ablakon át beszivárog a remény.
A gyertyák fénye még csak pislog, de már tudjuk:
valami régi, valami biztos úton van felénk.
A készülődés lassú ritmusa megtölti a teret,
mintha az idő is megállna egy lélegzetre.
Rend, illat, csend – mind azt üzeni,
a lélek is akarja a maga ünnepi csendjét.
S mikor a negyedik láng is felgyúl a sötétben,
már érezzük a közelgő beteljesülést.
Advent nem siet – tanít, kísér, vezet –,
hogy végül tiszta szívvel találkozzunk a fény születésénél.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!