Méltósággal megöregedni…

Forrás: Internet

Régen tisztelték az öregeket,
ma lenézik őket.
Régen méltóság volt az ősz, ezüstös haj,
a diszkrét öltözet,
ma a csúfolódás tárgya.

Régen a tudás volt a hatalom,
az emberi mértékegység.
Az emberek arra voltak büszkék,
kit és mit olvastak, mit tudtak.

S akiben ott volt az igény, hogy tudjon,
megbecsülték, segítették
a tudás megszerzésében,
nem lenézték azt a másikat.

Mi van ma?
Ó, jaj, felfordult a világ!
Tagadják az idős embert,
csupán a fiatalságé a jelen.

Az idős korosztály próbál
lépést tartani,
nevetségessé téve önmagát.
Fekszik kés alá, műtőasztalra,
mert ezt várja el a korszellem.

Az öregedő testet valahogy renoválni,
helyreállítani az idő múlását,
hogy ne látszódjon a sok ránc
és a fölös kiló.

De hogy tudsz kifogni az időn?
Az halad megállíthatatlanul.
S oly kevesen idősödnek szépen,
hisz nem is ez a feladat.

Ebben a korban már nem mérvadó,
hogy szép legyél.
Légy okos, tisztességes, szeretetre méltó,
elfogadó, bölcs, megértő.
Ez a jó példa.

Lehetsz gömbölyded, teltkarcsú –
nem az alakod számít,
a kisugárzásod.
Az igen!

A fiatalságnak ott van az idő…
Élvezze ki mindazt, amit a fiatalság ad ajándékba.
S ott a lehetőség, hogy fejlődjön
észben, tudásban és vágyban,
hogy jobb legyen.

Légy te a példa,
hogyan kell elfogadóan,
szeretettel körülölelve
méltósággal megöregedni.

Hozzászólások (1 darab)