Hópelyhek tánca

Halkan száll az éjben a hó,
Fehér fátyol csillogó,
Mint ezer apró tiszta fény,
Álmokat ringat csendesen a tél.

Hullnak lassan lágyan puhán,
Szél karjában örömtáncot tán.
Mindegyik más, mindegyik új.

Csillagként születnek fent az égből,
Ártatlan csodák a fagyos télben,
Körbe ölelnek hegyet és rétet,
Selymes palástot adnak a létnek.

Ágaik hegyén gyémántként ülnek,
Fényükben angyalok táncra perdülnek.
Kisgyermek kacagás messzire száll,
Hópelyhek közt csodát talál.

Hómezők csillognak, ragyognak szépen,
Mint millió apró tükördarab.
Őrzik a békét, a tiszta reményt,
Hisz minden télben ott van a varázs, a ragyogó.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.