Fagyos

Brettnerné Ónadi Krisztina

Brettnerné Ónadi Krisztina: Fagyos című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
A pára
a fára...
odafagyva.

A táj,
homály...
Beledermedt a mozdulatba.

A kopasz
csupasz...
Dermedten alszik.

Csivitelés,
csicsergés...
Most az se hallik.

A fenyő,
de nő...!
Majd a nyáron...

Csak áll,
csak vár...
Rajta fehér kabátom.

Az ég
se kék...
Fehérre festve.

Hejj,
a tej...
borult ki fentre.

Vagy tán
a Tejút...
folyt szét a mennybe'.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!