Virtuális szerelem

Fekete Ida Virág

Fekete Ida Virág: Virtuális szerelem című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Pinterest.com

Nem látjuk nem halljuk egymást

Mégis ha hideg hajnalon odabújok hozzád ereinkben a vágyak
forrón futkározni kezdenek

Az érintéseink megelevenednek
Csókjaink igazak lesznek
Fantáziánk szárnyal
szerelmeseket játszunk egymással

Érzékszerveink teljesen becsapnak
Gátlástalanul imádjuk egymást
Suttogunk szerelmes szavakat
Hazudunk egymásnak
Hazudunk magunknak

Forr a vérünk izzik a levegő körülöttünk
Kívánjuk egymás testét
Vadul csókoljuk egymás ajkát

Következmények nélkül bármit tehetünk
Tettünknek csak a fantáziánk szab határt

Álomvilág álomországában
Tombolnak a vágyak
Elképzelt szobákban

Néha menekülni próbál józan eszünk
De a pókháló ami beszőtte erőtlen testünk
El nem ereszt teljesen behálóz
Már végünk van

Ám ha eljő a reggel hűvösen elköszönünk
Mint két idegen akik sosem szerették egymást csak eljátszották

Nem látjuk nem halljuk egymást
Mégis úgy érezzük hogy szerelmünk valóság

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!