Élet íze

Megbillen a sótartóm,
fehér zuhatag indul útjára,
apró, szikrázó darabok
lassan omlanak az asztalra.

A só oly egyszerű valójában,
de mekkora hatalma van,
élet ízének táncát indítja,
egy harmonikus dallamot formálva.

Lelkünk sókristályai egyensúlyoznak
szavakban, amiket kimondunk,
döntésekben, amiket meghozunk,
határokban, amiket felvállalhatunk.

Szívünket védik, megtartanak
a megfelelő arányban sorsunkban,
biztatóan mindent formálhatunk,
így tudjuk, kik vagyunk, mit akarunk.

De néha elveszünk a külső zajban,
a vágyak bennünk elmosódnak,
a lépéseink bizonytalanná válnak,
a szavak már a súlytalanság tárháza.

A sótartó elbillenése emlékeztet,
hogy a belső egyensúly törékeny,
s a szeretet találjon utat mindenben,
hogy az élet íze teljes lehessen.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.