A nyolcadik pohár
Norbert Farkas
Néha egy látszólag apró és jelentéktelen gesztus valójában baromi mély tartalommal képes bírni, és többet tud jelenteni bármilyen mennyiségű pénznél, méregdrága ajándéknál vagy akár szép szónál. Van egy bizonyos tisztás, amelyet gyakran látogatok. Részben a természetközelség, még nagyobb részben pedig egy kedves négylábú miatt. A csehszlovák farkaskutya-féle kislány mosolya széles hét mérföldön az egyik legszebb abban az erdő keresztezte körzetben. A Jasmine nevet kapta, de nekem sokszor már csak Jazzy vagy Ezüstfarkas.
Egyszer ő és gazdája, Trevor a házunk előtt futottak, épp akkor, mikor a buszmegálló felé sétáltam. A kiskutya megközelített, és úgymond szerelem volt köztünk első látásra: ezredmásodpercek töredéke alatt jutottunk el odáig, hogy egész testével nekem dől, és arcom nyalogatja, míg én átkarolva fekszem a hátán. Egy hét múlva megtudtam, hogy ott lakik azon a bizonyos tisztáson, azóta járok arra rendszeresen.
Egyik nap, egész pontosan 2024. december 11-én, szokás szerint azt a területet is útba ejtve mentem haza a közeli hipermarketből. Ezüstfarkas fénysebességgel rohant elém. Majd nem sokkal később Trevort is láttam közeledni.
– Szevasz, Norbi! – köszönt mosolyogva, kezet nyújtott, majd a mellettünk lévő mohafedte kő vízzel teli nyolc üvegpohara közül átnyújtott egyet.
Eredetileg hét embert várt az általa túrázó csoportból, azonban elgondolkodott azon, hogy talán én is betoppanok. És milyen jó, hogy így történt, mert víz nélkül indultam el otthonról, és a szükségtelenül hosszú sorban dekkolás közepette szinte sivataggá száradt a pofám. A figyelmesség és a megérzés gyönyörűen találkozott velem kapcsolatban, egy olyan emberben, aki mindössze annyit tud rólam, hogy valami random bölcsészokostojáshallgató hobbifirkász pojáca vagyok, aki összemelegett az ő házikedvencével, mint grillrácson a kenyér és a sajt.
Trevor amúgy egy több sportágban is sikerrel megmérettetett úriember, ergó az egyetlen közös bennünk feltehetőleg a Jasmine iránti szeretet, mégis mintha a folyékony elemmel valamiféle bizalmat szavazott volna meg nekem.
Azóta a nap óta tudom, hogy a víz is lehet olyan szív- és testmelengető, mint egy forró tea, pálinka vagy bor. Mert amit gondoskodó vendégszeretet figyelmessége jár át, az folyékony arannyá válik. Ugyanakkor ez az eset azt is bebizonyítja, hogy egy kedves szőrmók úgy tudja összehozni az embereket, még akár olyanokat is, akik elvileg ég és föld egymáshoz képest, ahogyan senki és semmi más.
Egyszer ő és gazdája, Trevor a házunk előtt futottak, épp akkor, mikor a buszmegálló felé sétáltam. A kiskutya megközelített, és úgymond szerelem volt köztünk első látásra: ezredmásodpercek töredéke alatt jutottunk el odáig, hogy egész testével nekem dől, és arcom nyalogatja, míg én átkarolva fekszem a hátán. Egy hét múlva megtudtam, hogy ott lakik azon a bizonyos tisztáson, azóta járok arra rendszeresen.
Egyik nap, egész pontosan 2024. december 11-én, szokás szerint azt a területet is útba ejtve mentem haza a közeli hipermarketből. Ezüstfarkas fénysebességgel rohant elém. Majd nem sokkal később Trevort is láttam közeledni.
– Szevasz, Norbi! – köszönt mosolyogva, kezet nyújtott, majd a mellettünk lévő mohafedte kő vízzel teli nyolc üvegpohara közül átnyújtott egyet.
Eredetileg hét embert várt az általa túrázó csoportból, azonban elgondolkodott azon, hogy talán én is betoppanok. És milyen jó, hogy így történt, mert víz nélkül indultam el otthonról, és a szükségtelenül hosszú sorban dekkolás közepette szinte sivataggá száradt a pofám. A figyelmesség és a megérzés gyönyörűen találkozott velem kapcsolatban, egy olyan emberben, aki mindössze annyit tud rólam, hogy valami random bölcsészokostojáshallgató hobbifirkász pojáca vagyok, aki összemelegett az ő házikedvencével, mint grillrácson a kenyér és a sajt.
Trevor amúgy egy több sportágban is sikerrel megmérettetett úriember, ergó az egyetlen közös bennünk feltehetőleg a Jasmine iránti szeretet, mégis mintha a folyékony elemmel valamiféle bizalmat szavazott volna meg nekem.
Azóta a nap óta tudom, hogy a víz is lehet olyan szív- és testmelengető, mint egy forró tea, pálinka vagy bor. Mert amit gondoskodó vendégszeretet figyelmessége jár át, az folyékony arannyá válik. Ugyanakkor ez az eset azt is bebizonyítja, hogy egy kedves szőrmók úgy tudja összehozni az embereket, még akár olyanokat is, akik elvileg ég és föld egymáshoz képest, ahogyan senki és semmi más.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a novellához!