A BELSŐ SZÁMŰZETÉS

Mert valami átkozott,
szánalmas kifogás
szinte minden esetben visszaránt,
később meg azonnal hátralök;
önmagába zár valami megkísértett,
benső nyughatatlanság
a lélek legkiszolgáltatottabb
benti madárfészkeiben,
melyről egyedül csakis én tudhatok,
hiszen más,
akár spicli-cinkosok,
elárulhatják azt,
amit csupán csak
a felszín közvetít.

A titkokat illene megtartani,
s e mostani sanda világban
úgy járnak-kelnek egymás
magánéletében a bulvármédia
ügynök-riporterei,
akár az olcsó paparazzik
egy-egy szaftosan tocsogó
pletykaéhes szenzáció után.

A Léthez már így is karmos
tigrisek dörgölőznek,
fogukat élesítik,
hátha övék lehet majd
a hasznos, mócsing-korca,
mások kárára,
mint amikor az egyvalaki
váratlan betemetett szavakat
suttog még halkan ringatón,
mielőtt a halhatatlan Mindenség
után már végleg elszakítaná
a kapcsolati köldökzsinórt.

Patakjai a medúza-időknek
egyelőre homokóra-percek
vízszintes síkján,
akár adrenalinfüggő
kötéltáncosok még lengenek.

Ha mostanság üres tenyerében
virágzik ki hűség és bizalom,
már nem csupán gyanús,
de eltiprandó vállalkozás is,
hiszen semmi haszna;
a jóságok dárdája rozsdásan,
kicsorbultan rendre beléjük törött,
kicsinyes gyanakvások
tördelik apró szótagokra
a megkísértett, tartós tévedést,
sóhajtozások aprócska
létrafokait tán jobb volna
hűséges barátokkal bejárni;
mert a meghosszabbított hallgatásnak,
halogatásoknak is vannak polipkarmaik.

A csigalépcsős emlékezetben
berozsdált, nyikorgó kapuk
ritkán nyílnak Alzheimerek parancsára;
pereg a némák makogása,
mankókon sántikálnak
az idült bénák, hogy zsíros
biztosítások pénzeit lejmolhassák,
míg a vastag kereskedők
immár mindent s mindenkit
zálogban tartanak, akár kincseiket.

Valahol öntudatlan nyílni
kezdtek a Lét reteszei, akár
egy éles pattanás,
melyet kinyomni nem,
csupán csak elkaparni lehet!

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.