Az én boldogságom

Pillangó kusza táncát nézni a levegőben,
Madarak énekét meghallani a csendben.
Méhek zümmögését keresni a virágok között,
S tudom, szívembe vidámság, béke költözött.

Éjjel sünit követni telefon halvány fényénél,
Megköszönni neki, hogy segít, hogy velünk él.
Gyíkot napozni látni, s figyelni mintáját, színeit,
Végignézni, ahogy a pók a hálóját precízen készíti.

Felnézni az égre, kékségét, hogy szelik a repülők csíkjai,
S ha felhők kergetik rajta egymást, mit rejtenek habjai.
Formákat keresni benne. Máskor villámok ívein ámulni,
Derűs éjjelen csillagokat s a holdat csendben bámulni.

Nézni, ahogy a víz változó tükrén remegve csillan a fény,
Vagy a szél milyen fodrokat borzol, rajzol egy tó tetején.
Hullámok kicsapó cseppjeit nézni vagy érezni magamon,
Keresni a halakat, ha csobbanást hallok, ahogy ülök a parton.

Madarak röptét figyelni, ahogy dacol az erős széllel,
S ahogy változik röpte, lecsap, ha ennivalót észlel.
Állatokat nézni úgy, hogy ők nem látnak engem,
Találgatni, vajon mit csinálhat, mit keres a földben.

Virágok színeiben gyönyörködni olyan nagyon szeretek,
Illatukat magamba szívni... ettől a lelkem is megremeg.
Orgona és tulipán illata messze repít, talán a mennybe,
Földöntúli békesség és nyugalom költözik a szívembe.

Sok apró kedves dolog tölti szeretettel egész lényem,
Zenében találom meg, amit talán mindig is kerestem.
Alkotásaimban átadom nektek, ami bennem rezeg,
Minden jóval hálálom meg létedet, s őrzöm emléked.

Idegen emberek mosolya rejt ezernyi nem várt csodát,
S ha segíthettem, érzem a belőlük áradó, aranyló hálát.
Tartalmas beszélgetésben találom meg az ismerős érzést,
S hogy mindketten adunk s kapunk, ez nem is lehet kérdés.

Gyermek felhőtlen kacajában is ott bujkál a boldogság,
Egy gombóc fagyi is lehet apró bajokra édes orvosság.
Lelkemig hatol és aranyló fénnyel tölt fel engem mindig,
Ha felhős égen láthatom, ahogy a nap sugarai azt áttörik.

Mintha a szeretet utat törne, a fény és melegség áradna,
Sokszor fest színes szivárványt a sötét, szürke napokba.
Szeretem az eső kopogását hallgatni s élvezni dallamát,
Nézni a tó felszínén a becsapódó cseppek vidám játékát.

Érezni a szellő simogatását arcomon, mikor meleg van,
Figyelni, merre viszi a sárkányt, ha eregetsz a magasban.
A boldogság ott van mindenhol, az egész világban,
A dolgod csak annyi, hogy láss s higgy a csodában.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.