Az ember nem lehet…

Forrás: Saját fotó

Egy lélek, mely kitartón s hűen szeret?
Nem,
az ember nem lehet.

Mely lélek néz úgy énrám,
mintha angyalok küldték volna szívébe azt a szeretetet,
mellyel egy tökéletlen embert szeret?
Nem,
ez ember nem lehet…

Mert emberre kitartóan várni,
szeretni,
bízni,
s minden együtt töltött pillanatnak örülni,
mintha az első vagy végső volna…
bárki ilyet nem adhat.

Ki ad nekem igaz szeretetet?
Nem,
az ember nem lehet.

Ki halkan vigasztal, s csak búsan néz énrám,
mikor szemem könnyben úszik, s lelkem nem nyugszik,
ki ad nekem ilyen szeretetet?
Nem,
az ember nem lehet.

Mert az ember gyarló,
számító,
önön szerető.

A lélek, ki hűen őriz, más nem lehet,
csak egy négy lábon járó, végtelen,
önzetlen,
hű szeretet.

Ki ad,
de sosem elvesz,
ki nyújt,
de sosem kérdez,
ki mellettem van vigadalomban s magányban,
gazdagságban,
s még akkor is kitartóan szeret,
ha fejem felett nincsenek cserepek.

Ez a szeretet csak egy lehet…
egy négy lábon járó,
önzetlen,
hű kutyaszeretet.

Hozzászólások (2 darab)