A göröngyös utakon végig elkísér, nem nyög, miért ilyen a választott ösvény, hogy bírjad kitartással, bármit megígér, valamennyi helyzetben övé a fölény.Tovább olvasom…
Dübörög a zene, fejeken csákó, Arcokon mosoly, kezekben pohár. Vígság kacaj tölti be az estét, Konfettik repkednek szerteszét.Tovább olvasom…
Az aberrált ordít: Én VAGYOK A NORMÁLIS! Leordítom a hajadat! Még ha nem akarod,Tovább olvasom…
Életem nagy könyve üresen áll még, várat magára még a nagy áttörés. Talán egyszer könyvvé válnak verseim, de addig még rovom hétköznapjaim.Tovább olvasom…
Futó most üti el a gyalogot, mert hát miért akar éppen előtte tenni egy veszélyes oldallépést az ott álló ló felé?Tovább olvasom…
Kedvesem, hol lehetsz, merre járhatsz? Tőlem hová kerültél, mely távoli tájra? Szüntelen kereslek, de lépteid nyomát sehol sem lelem,Tovább olvasom…
Lassan széthullik minden köröttem szilánkokat szórva, Ott állunk ketten a kör közepén összefonódva. Egy ölelésben felzokog a testünk, Mondd hol vagyunk, mondd mivé lettünk?Tovább olvasom…
Én csillagom, Esthajnal, égő tüze a sötét éjnek. A legszebb ékszere a fénylő égnek. Túlragyogod a társaid,Tovább olvasom…
Áldásokban gazdag évet kívánok, hitben rendíthetetlenséget. Az Úr képmására teremtett lélekTovább olvasom…
Egy pohár az asztalon, benne ital, A felszálló buborékokat bámulom, Mögöttem villognak már a fények, Pezsgős üvegek durrognak sorba.Tovább olvasom…
Kaptam egy sakktáblát, De nem tudok sakkozni. Most mit csináljak vele? Nézem a bábukat.Tovább olvasom…
A sakktáblán fehér és fekete mezők jó és rossz döntéseket jelképeznek. Bábok sorakoznak rajta szépen sorba, várják vajon, melyikkel lépsz először.Tovább olvasom…
Már csírájában írtani Érdemes a gyűlöletet. Rémek nőhetnek belőle. Elsötéti a lelkedet,Tovább olvasom…
Egy nyitott könyv hófehér lapokkal, megtöltöm majd életem napjaival. Tovább viszem mindazt, ami épített, hátrahagyom mindazt, ami rombolt.Tovább olvasom…
A sakktábla előtt állok. Fekete és fehér mezők váltják egymást – ahogy a nap és az árnyék az életben.Tovább olvasom…
Eldobott cigarettavégek fekszenek mindenütt. Az utca kövén, a járdaszél közelében, a buszmegállóban és környékén, szétszórva, kihűlten, holtan.Tovább olvasom…
Egy sakk tábla áll előtted, néma mezők, feketén, fehéren. A bábuk sorban, katonás rendben várják a belső parancsot csendben.Tovább olvasom…
Előttem a tábla. Nem játék már. Évek állnak rajta sorban, az idő nem áll. Emberek, döntések, kimondatlan szavak, mind ott felejtve egy mezőn, mozdulatlan.Tovább olvasom…