Évszakok illata

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem az illatokról az évszakok változása jut eszembe.
Már gyermekkoromban is éreztem az évszakok különleges illatát, mert minden évszakváltáskor történt velem valamilyen fontos esemény,
ami meghatározta életemet. Jót és rosszat is.(mert sajnos azok is akadtak, de arról inkább most nem írok!)
Minden évszakról eszembe jut , mit és milyen illatokat éreztem abban a pillanatban amikor az adott évszak beköszöntött. Sorrendben, ahogy a visszaemlékezéseim következnek.

Elsőként a Tél jut eszembe.
Hideg, éles és friss illat keveredett a hó és jég fagyos illatával. Az ablakon jégvirágok nyíltak, és odabenn a kályha jó melegen duruzsolt.
Azután ott volt dédnagymamám fantasztikus kalács és kenyér illata, a sűrű és hatalmas
nagy pelyhekben hulló hó, és a jó öreg Mikulás bácsi a nagy tábla csoki illatával. A csillogó karácsonyfa a keserédes fanyar illatával a mesekönyvekkel, és az első korcsolyámmal!- milyen jókat csúszkáltam a befagyott Szinván, és az iskolaudvar jégpályáján!
A fákról lehulló zúzmara, és az olvadó jégcsap tél végén, a szerelem illatát hozta felém.

Ó azok a friss és, üde reggelek!
Tavasz légies és tiszta illata fújta el a vén telet. Kikelet- kikelet, csivitelték vidáman a cinkék. Gyümölcsfák édeskés illatát a zümmögő méhecskék kísérték.
A langyos tavaszi levegőben, a gyöngyvirág üde, és mézédes illata keveredett harmatcseppekkel.
Az ibolya illata bódítóan édes akár a gyöngyvirágé, csak még mélyebb és olyan rejtélyes. Tavasszal miként a virág, kibontotta szirmait a szerelem.

A Nyár, a forró föld ,a frissen nyírt fű és a hűsítő zápor illatával érkezett.
Május végén kinyílottak a rózsák, a
vörösbársony szirmokból áradtak az édes mámorító illatok, a szerelmes szív illatával.
A Balaton parti halsütők és lángos illatával eljött végre a nyaralás.
A forró napsugár és a hűs víz illata élénkített és felfrissített.
Tombolt a szerelem csillagfényes éjjeleken. A Hold is csak mosolygott szemérmesen.
A nyárnak sajnos gyorsan vége lett.

Az Ősz egy viharos éjjelen köszöntött be.
Jéghideg és eső illata keveredett a szélben. Éreztem, hogy a korai hideg rosszat jelent. A napsugár illata még ott volt a levegőben, de a hulló levelek és a fás, fanyar illatok már az elmúlásra figyelmeztettek. A megbarnult, nedves avartól és a bomló levelektől gombaillat és dohos földszag terjengett.
A tájat füst és szúrós szagú köd lepte be. A sejtelmes ködben szerelmünknek vége lett.
Az évszakok különleges illatjai azóta is
itt maradtak bennem.