Pusztító szerelem
Fekete Ida Virág
Valamikor réges-régen a Föld
beleszeretett a Napba.
Boldog volt, amikor a napsugár
nézegette, simogatta.
Érzéseit a Nap szívesen fogadta,
Szerelmét viszonozta.
A Föld, minden élőlényét,
Szerette, féltette, óvta.
Majd csendesen megegyeztek,
hogy ők ketten egy pár lesznek.
Szerelmét a Föld csak arra kérte,
Ne süsse őt a Nap oly tüzesen!
Egy jó ideig ment is szépen minden...
Hajnalban könnyeit felszárította,
Nappal selymes fényével beragyogta,
Éjjel, Holdtestvérével betakargatta.
A Föld élőlények iránti szeretetét csodálta.
A szerelem sokáig tartott, mert
a Nap hűséges volt szerelméhez.
Ám egyszer csak a szívébe
féltékenység lopakodott be.
Úgy érezte, hogy a Föld jobban
Szereti a földi lényeket.
Beteges rohamaitól a napsugarak
lángolni kezdtek, felégették a mezőket.
A Föld rohamosan pusztulni kezdett.
Persze a Nap a Földet és lakóit okolta!
Állandóan szidta, figyelmeztette, kérlelte
- Nem lesz ez így jó!
Valamit mondanod illene,
tenned kellene...
- Az emberiség pusztító!
Ám a Föld hangja erőtlennek,
és gyengének bizonyult a Nappal
szemben.
Ezért aztán jól összevesztek!
A Nap méltatlannak kezdte érezni
magához a földi szerelmet.
A Föld iránt éktelen haragra gerjedt.
Perzselő napsugarakkal tüzelte,
Kiszárította a füvet, az esőt elkergette.
Megrepedeztette a Földet.
Szegény Föld egy ideig csak tűrte
hősiesen a Nap pusztító dühét.
Segítségül hívta a fákat, hogy
Hosszú gyökereivel vízhez
Juttassák a növényeket.
Ám az sem segített!
Pár nap után megelégelte
A Nap bosszúvágyát, és haragosan
Ráförmedt!
Óh te felfuvalkodott égitest!
Nem is értem, miért lettem
én beléd szerelmes?!
Gőgösségedben észre sem veszed
Hogy mindenért te is hibás vagy?
Féltékenységed hevétől
mindig egyre hevesebben
ontottad rám a sugaraidat!
Pedig én szóltam neked, de te...
Meg sem hallottad szavaimat.
Kértelek, hogy vigyázz a népemre,
Mondta a Föld szomorúan.
Hibáját a Nap soha nem ismerte be,
tovább égette és perzselte a Földet.
Az élőlények hiába könyörögtek,
A Föld a Nap sugaraitól elégett.
Így lett vége különös szerelmüknek.
beleszeretett a Napba.
Boldog volt, amikor a napsugár
nézegette, simogatta.
Érzéseit a Nap szívesen fogadta,
Szerelmét viszonozta.
A Föld, minden élőlényét,
Szerette, féltette, óvta.
Majd csendesen megegyeztek,
hogy ők ketten egy pár lesznek.
Szerelmét a Föld csak arra kérte,
Ne süsse őt a Nap oly tüzesen!
Egy jó ideig ment is szépen minden...
Hajnalban könnyeit felszárította,
Nappal selymes fényével beragyogta,
Éjjel, Holdtestvérével betakargatta.
A Föld élőlények iránti szeretetét csodálta.
A szerelem sokáig tartott, mert
a Nap hűséges volt szerelméhez.
Ám egyszer csak a szívébe
féltékenység lopakodott be.
Úgy érezte, hogy a Föld jobban
Szereti a földi lényeket.
Beteges rohamaitól a napsugarak
lángolni kezdtek, felégették a mezőket.
A Föld rohamosan pusztulni kezdett.
Persze a Nap a Földet és lakóit okolta!
Állandóan szidta, figyelmeztette, kérlelte
- Nem lesz ez így jó!
Valamit mondanod illene,
tenned kellene...
- Az emberiség pusztító!
Ám a Föld hangja erőtlennek,
és gyengének bizonyult a Nappal
szemben.
Ezért aztán jól összevesztek!
A Nap méltatlannak kezdte érezni
magához a földi szerelmet.
A Föld iránt éktelen haragra gerjedt.
Perzselő napsugarakkal tüzelte,
Kiszárította a füvet, az esőt elkergette.
Megrepedeztette a Földet.
Szegény Föld egy ideig csak tűrte
hősiesen a Nap pusztító dühét.
Segítségül hívta a fákat, hogy
Hosszú gyökereivel vízhez
Juttassák a növényeket.
Ám az sem segített!
Pár nap után megelégelte
A Nap bosszúvágyát, és haragosan
Ráförmedt!
Óh te felfuvalkodott égitest!
Nem is értem, miért lettem
én beléd szerelmes?!
Gőgösségedben észre sem veszed
Hogy mindenért te is hibás vagy?
Féltékenységed hevétől
mindig egyre hevesebben
ontottad rám a sugaraidat!
Pedig én szóltam neked, de te...
Meg sem hallottad szavaimat.
Kértelek, hogy vigyázz a népemre,
Mondta a Föld szomorúan.
Hibáját a Nap soha nem ismerte be,
tovább égette és perzselte a Földet.
Az élőlények hiába könyörögtek,
A Föld a Nap sugaraitól elégett.
Így lett vége különös szerelmüknek.
Hozzászólások (1 darab)
Paréjné Erzsébet (2025.12.10. 12:27)
Szeretettel gratulálok ! ✍️💖
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Egyéb témájú versek közül: