Az önismeret témájú versek azokhoz a belső utazásokhoz szólnak, amelyekben megpróbáljuk megérteni, kik vagyunk valójában. Ezek a költemények a lélek legmélyebb rétegeit érintik: a kételyeket, a felismeréseket, az elengedést, a változás szükségességét, valamint azt a csendes erőt, amely a fejlődés útján kísér bennünket. Az önismeret nem más, mint folyamatos párbeszéd önmagunkkal – és a versek ebben a párbeszédben fényt gyújtanak.
A kortárs szerzők soraiban ott a vágy a tisztánlátásra, a múlt sebeinek megértésére, a félelmek feloldására és a lelki egyensúly megtalálására. Az önmagunkkal való szembenézés sokszor fájdalmas, de felszabadító is: a versek megmutatják, hogyan válik a bizonytalanságból iránytű, a kérdésekből út, a belső zajból pedig csend és megértés.
Fedezd fel az önismeret verseinek világát: engedd, hogy ezek a költemények segítsenek megnevezni érzéseidet, felismerni erőidet, és közelebb kerülni a benned rejlő valódi történethez. Mert az önmagunkkal való találkozás minden változás kezdete.
A kortárs szerzők soraiban ott a vágy a tisztánlátásra, a múlt sebeinek megértésére, a félelmek feloldására és a lelki egyensúly megtalálására. Az önmagunkkal való szembenézés sokszor fájdalmas, de felszabadító is: a versek megmutatják, hogyan válik a bizonytalanságból iránytű, a kérdésekből út, a belső zajból pedig csend és megértés.
Fedezd fel az önismeret verseinek világát: engedd, hogy ezek a költemények segítsenek megnevezni érzéseidet, felismerni erőidet, és közelebb kerülni a benned rejlő valódi történethez. Mert az önmagunkkal való találkozás minden változás kezdete.
Én nem a főételt keresem. A fűszert akarom. Nem azt, ami jól lakat, hanem azt, ami megmarad a szádban.Tovább olvasom…
Az ablak előtt ülök, emlékeimmel. Az eső mosta ablakon visszanéz egy szomorú arc, egy gyermeké, mely egykoron én magam voltam.Tovább olvasom…
Egy lámpa áll az éjszakában, csend őrzi, árnyék veszi vállra. Apró lángja utat mutat, akkor is, ha minden hallgat.Tovább olvasom…
Ha nem változtatok, belehalok a meg-vál-toz-tat-ha-tat-lan-ba… Ha változtatok, más hal bele a meg-vál-toz-ta-tott-ba.Tovább olvasom…
Szent este fénye rám hajolt, életem legszebb csöndje szólt, egy év terhe bennem élt, míg csillaggá vált a nehézség.Tovább olvasom…
Két világ közt lépkedek Most már lassan. Régen futva. Az egyik a valóság,Tovább olvasom…
Megcsobbant arcomban – így a messzi évek távolából –, még mindig egy rettegő kisgyerek néz vissza rám, aki már cinikus, megkeseredett Aggastyánná lett.Tovább olvasom…
Melled kidüllesztve büszkén mondogatod: Lám, én költő vagyok. Önmagad ekképpen ámítod,Tovább olvasom…
Szeretnék kilépni pufók testemből, mely rám hagyományozott ajándékként maradt rám születésemből! Már nem bánom azt,Tovább olvasom…
A hétköznapiság összezsúfoltnak látszó idegmérgei mintha még fokozatosan egyre dobolnának hallófüledTovább olvasom…
Barátaim! Bizony mondom nektek: jaj azoknak, kik most a józan ész, s a világosságot gyújtó értelem nevében cselekednek:Tovább olvasom…
Mert mindig van, ami távolodik tőlünk… Előbb az anyák-apák, később a család, majd az Egy-Kedvessel a halhatatlannak mondott Mindenség.Tovább olvasom…
Hebegve szól szívem tétova kelyhében már minden félrerakott dallam; ki tudhatja felemelő, ismeretlen percek terveit?Tovább olvasom…
Lehetett volna, de mégse lehetett! Felnézve rá farkasszemezve az őszinteséggel megtaláltam volna azt akivel a Lét ezer tört, apró, csodálatátTovább olvasom…
A föld alól, mint titkos, Elioti Senkiföldje vakondjáratok, váratlan-hirtelen szobádba zuhan nemcsak a gyermekkori éjszakáktól, rémálmoktól való már-már tudatosTovább olvasom…
Látom ám rajtatok! Nem is kellene különösképp megszólalnom itt, hol szándékos gyerekcipőben jár a Prima Primissimát érdemlő tudálékos okoskodás,Tovább olvasom…
Életem kódexlapjaiban lapozgatok egyre vissza; emlék, múltak árnya, akár a tartós, szívós mélyréteg,Tovább olvasom…
Egyre szűkülő, fokozatos terekben tolongunk, torlódunk, egymással is már gáncsoskodunk;Tovább olvasom…
Az önismereti versek segítenek rálátni arra, mi zajlik bennünk: a félelmekre, a felismerésekre, a változás szükségességére és azokra a csendes pillanatokra, amikor végre meghalljuk saját belső hangunkat. Ezek a költemények támogatást adnak a lelki úton, és közelebb visznek ahhoz, akik valójában vagyunk.
Kapcsolódó témák:
Lélekvers, Remény, Fájdalom, Sors, Élet.
Kapcsolódó témák:
Lélekvers, Remény, Fájdalom, Sors, Élet.